A s�lyad�-l�er�ad�ra vonatkoz� javaslatokat olvasgatva eleinte teljesen jogosnak t�nt az �r� kritik�ja az �j ad�fajt�t illet�en. K�s�bb azonban – n�mi k�ls� seg�ts�ggel – r�j�ttem arra, hogy ez az eg�sz dolog (tudniillik a s�lyad�) nem arra vonatkozik, hogy az er�sebb, a jobb, a gyorsabb aut�val rendelkez�ket, a gazdagokat ad�ztassa a j�rm�v�k teljes�tm�nye miatt, hanem els�sorban a k�zutak amortiz�l�d�s�t, illetve az utak helyre�ll�t�s�nak k�lts�geit pr�b�lja meg valamif�lek�ppen kompenz�lni. Egyik oldalr�l term�szetesen sz�momra is abszol�t �rthet� �s elfogadhat� a kritikus �ll�spont: elv�gre mi�rt a relat�ve szeg�nyebb, r�gi aut�kat vezet�ket s�jtsa a nagyobb teher, mikor a gazdag r�teg olcs�bban furik�zik a jobb g�pj�rm�vekkel? Ez teljesen �rthet� is. Csak a s�lyad� alapvet�en nem erre a c�lra hivatott. A minap olvastam az egyik napilapban a k�vetkez� kis �sszehasonl�t�st: egy kamion, vagy megrakott teheraut� egy sima szem�lyg�pkocsi terhel�s�nek a 30-40 ezer-szeres�vel amortiz�lja a k�zutakat. Ez annyit jelent, hogy, ha egy adott �tszakaszon v�gigmegy�nk egy teheraut�val �s egy szem�lyg�pkocsival is, akkor a teheraut� a g�pkocsi �ltal okozott amortiz�ci� 30-40 ezer szeres�t fogja el�id�zni (teh�t egy teheraut� helyett ak�r 40ezer g�pkocsi is v�gigg�rd�lhet az �ton, emellett ugyanakkora k�rosod�st okozva). Ebbe kicsit belegondolva meg�rtettem az �j ad� megalapozotts�g�t: ha valaki egy kisaut�n�l 40ezerszer t�bb terhel�st okoz az �tburkolatnak, akkor az fizessen az�rt, hogy az �ltala „t�nkretett” (haszn�lt) utat a k�s�bbiekben helyre tudj�k �ll�tani, �jra tudj�k cser�lni. Ez�rt pedig a r�gi, nehezebb aut�k tulajdonosainak t�bbletfizet�se teljesen megalapozottnak t�nik. Szeretn�m mindemellett hangs�lyozni, hogy nem felt�tlen�l �rtek egyet a s�lyad�val, de �gy legal�bb az ind�t� okait meg�rtheti a kor embere. T�m�ren ennyit szerettem volna elmondani: commander