A h�sv�t a kereszt�nyek legfontosabb �nnepe, de a tavaszv�r�s, a tavasz elj�vetel�nek �nnepe is, melyet m�rcius vagy �prilis h�napban (a Hold �ll�s�nak megfelel�en) tartanak. A Biblia szerint J�zus - nagyp�nteki keresztre fesz�t�se ut�n - a harmadik napon, vas�rnap felt�madt. Helyettes �ldozat�val megv�ltotta minden ember b�n�t, felt�mad�s�val pedig gy�zelmet aratott a hal�l felett. Az eredetileg zsid� �nnep (h�ber�l p�szah) az egyiptomi fogs�gb�l val� szabadul�s �nnepe volt. A h�sv�t egybeesik a tavaszi nap�jegyenl�s�g idej�n tartott term�kenys�gi �nnepekkel is, melynek elemei a felt�mad�s, az �jj�sz�let�s.

A h�sv�t id�pontja:

A nyugati kereszt�nys�g h�sv�tja mindig m�rcius 22. �s �prilis 25. k�z� esik (bele�rtve a hat�rokat is). A k�vetkez� nap, h�sv�t h�tf� legt�bb kereszt�ny hagyom�ny� �llamban hivatalos �nnep.

A h�sv�t �s a hozz� kapcsol�d� �nnepek a mozg� �nnepek k�z� tartoznak, azaz nem esnek a juli�n napt�r szerinti �v ugyanazon napj�ra minden �vben. A Nap mozg�sa mellett a Hold mozg�s�t�l is f�gg a d�tum n�mileg a h�ber napt�rhoz hasonl� m�don. A h�sv�t helyes id�pontja gyakran vita t�rgya volt.

Az els� niceai zsinat 325-ben hat�rozott �gy, hogy az egyh�z tagjai a h�sv�tot ugyanazon a vas�rnapon �nnepelj�k, �spedig legyen a kereszt�ny h�sv�t id�pontja a tavaszi nap�jegyenl�s�g ut�ni els� holdt�lt�t k�vet� vas�rnap. Sajnos ennek meghat�roz�s�ra nem jel�ltek ki m�dszert, �gy p�ld�ul az alexandriai �s a r�mai p�tri�rka al� tartoz� egyh�zr�sz m�sk�ppen sz�m�totta a h�sv�t id�pontj�t. K�s�bb a VI. sz�zadban Dionysius Exiguus alkotott egy olyan elj�r�st, amely az�ta is az alapj�t k�pezi a h�sv�t id�pontja kisz�m�t�s�nak.

Amennyiben csillag�szati �rtelemben vessz�k a "tavaszi nap�jegyenl�s�get k�vet� els� holdt�lte ut�ni vas�rnap" formul�t, term�szetesen nem felt�tlen�l kapjuk meg a h�sv�tot. A Katolikus Egyh�z 1581-ben k�nonban r�gz�tette azt az sz�m�t�si m�dot, mely meghat�rozza ennek napt�ri hely�t. Mostanra az ortodox egyh�zakon k�v�l minden kereszt�ny egyh�z ehhez az elj�r�shoz tartja mag�t. Az Ortodox Egyh�z d�tumsz�m�t�si m�dszere maradt a gregori�n napt�rreform el�tti juli�n elj�r�s.

A sz�riai Alepp�ban �l�sezett 1997-ben az Egyh�zak Vil�gtan�csa. Azon javasolt�k, hogy a hagyom�nyos, k�pletekre �s t�bl�zatokra alapul� sz�m�t�s helyett csillag�szati megfigyel�sek alapj�n hat�rozz�k meg a kereszt�ny h�sv�t id�pontj�t, ezzel megsz�ntethet� lenne a keleti �s nyugati egyh�z k�z�tti elt�r�s is, hiszen a megfigyel�s (illetve a k�zvetlen csillag�szati meghat�roz�s) mindegyik egyh�zr�sz sz�m�ra objekt�v m�don r�gz�ten� az �nnepnap d�tum�t. A reformjavaslat szerint a bevezet�s 2001-ben lett volna, de l�nyeg�ben egyik tag sem fogadta el m�g.
H�sv�tvas�rnap d�tumai n�lunk 2008-t�l 2021-ig:


2008: m�rcius 23.
2009: �prilis 12.
2010: �prilis 4.
2011: �prilis 24.
2012: �prilis 8.
2013: m�rcius 31.
2014: �prilis 20.
2015: �prilis 5.
2016: m�rcius 27.
2017: �prilis 16.
2018: �prilis 1.
2019: �prilis 21.
2020: �prilis 12.
2021: �prilis 4.

A n�v eredete:

H�sv�t, az azt megel�z� id�szak, J�zus sivatagi b�jtj�nek eml�k�re tartott negyvennapos b�jt lez�rul�s�t jelzi. A b�jt ut�n ezen a napon szabad el�sz�r h�st enni. A b�jt utols� het�nek neve: nagyh�t, a h�sv�t ut�ni h�t h�sv�t hete, egyes magyar vid�keken feh�rh�t - feh�rvas�rnapig tart.

A h�sv�t h�ber neve a p�szah. A sz� kiker�l�st, elker�l�st jelent, utalva arra, hogy a hal�l angyala elker�lte a zsid�k, b�r�ny v�r�vel megjel�lt h�zait. Innen sz�rmazik a ritk�bban haszn�lt angol n�v, a passover is. A kifejez�s az �nnep magyar nev�ben nem tal�lhat� meg, de Cs�km�nys�gon a h�sv�ti k�rmenet neve: kiker�l�s.

Az angol Easter a n�met Oster sz�val egy�tt keresend�. �se egy germ�n istenn�, Ostara a tavasz keleti (v.�. angol East, n�met Ost) �rn�je, �nnepe a tavaszi nap�jegyenl�s�g idej�n volt.

A h�sv�t helye az egyh�zi �vben:

Nyugati kereszt�nys�g (Katolikus Egyh�z):

A kereszt�ny egyh�z szertart�saiban a hossz� �nnepi id�szak �tfogja a kora tavasz �s a ny�r elejei h�napokat. Az el�k�sz�leti id� a nagyb�jt, amely J�zus negyvennapos sivatagi b�jtj�nek eml�k�re, �nmegtart�ztat�s�ra tan�t. Ezt kisebb-nagyobb �nnepek k�vetik s a h�sv�ti �nnepk�r a p�nk�sddel z�rul. A ciklus a kar�csonyi �nnepi szakasz p�rja, de j�val r�gebbi ann�l. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, h�sv�ti id�nek is nevezik.

H�sv�tvas�rnap el�tti vas�rnap, nagyb�jt utols� vas�rnapja. J�zus bevonul�sa Jeruzs�lembe, ahol a n�p �nnepelte. Ilyenkor hagyom�nyosan bark�t szentelnek, s k�rmenetben vonulnak be a templomba.

Most n�zz�k meg melyik nap mit jelent:

Vir�gvas�rnap:

Vir�gvas�rnap szerepe, hogy bevezesse a szent h�romnap liturgi�j�t. Egyben a nagyb�jti el�k�sz�let cs�cspontja is, mert a Jeruzs�lembe val� meg�rkez�st jelenti. Ezen a napon a pap a v�rtan�s�got jelk�pez� piros ruh�t vesz fel. A mis�n M�t�, M�rk, Luk�cs evang�lium�b�l olvass�k fel a passi�t, meghat�rozott rendben, minden �vben m�sikat.
A h�sv�ti ny�l �s a piros toj�s a h�sv�t szimb�lumai

A nagyh�ten h�tf�n, kedden �s szerd�n nincs k�l�n�sebb szertart�s.

Nagycs�t�rt�k:

Nagycs�t�rt�k az utols� vacsora eml�knapja, az Eukarisztia (olt�riszents�g) alap�t�s�nak �nnepe. Ilyenkor a sz�kesegyh�zakat kiv�ve minden templomban csak egy mise van, az esti �r�kban. Tilos b�rmilyen m�s mise.

A sz�kesegyh�zban d�lel�tt van az �gynevezett Krizmaszentel�si mise. Ezen a mis�n az adott egyh�zmegye �sszes papj�nak r�sz kell vennie. Itt meg�j�tj�k papi fogadalmunkat, valamint a p�sp�k meg�ldja �s megszenteli az azt k�vet� �vben haszn�lt szent olajokat �s a krizm�t. H�rom f�le szent olaj van, amit meghat�rozott szertart�sban haszn�lnak:
Keresztelend�k olaja
Betegek kenete
Krizma (Balzsammal kevert faolaj, keresztel�skor, b�rm�l�skor, papszentel�skor �s templomszentel�skor haszn�lj�k.)

A nagycs�t�rt�ki esti mis�n a pap az �rvendez�st, �nnepl�st jelent� feh�r ruh�ban van. Az orgona sz�l, eg�szen a Dics�s�g a magass�gban Istennek... kezdet� himnuszig, ami alatt sz�lnak a harangok, �s a cseng�k is. Ut�na h�sv�t vigili�j�ig se az orgona, se a cseng� nem sz�l. ("A harangok R�m�ba mentek...") Ez jelk�pezi, hogy senki nem sz�lt J�zus mellett. A pr�dik�ci� ut�n (ahol megtartj�k) a l�bmos�s szertart�sa j�n. Ennek hagyom�nya a Bibli�ban tal�lhat�, J�zus az utols� vacsor�n megmosta tan�tv�nyai l�b�t. A mise ut�n k�vetkezik az �n. olt�rfoszt�s. Ez jelk�pezi, hogy J�zust megfosztott�k ruh�it�l. Ennek nincs szertart�sa, csendes. A mise ut�n �ltal�ban a templomokban virraszt�st szoktak tartani, mondv�n J�zus tan�tv�nyai elaludtak.

Nagyp�ntek:

Ezen a napon nincs mise. T�ves �s ker�lend� kifejez�s a csonka mise.

Nagyp�nteken Igeliturgia van, �ldoztat�ssal. A pap a szertart�st piros vagy lila �lt�z�kben v�gzi. A paps�g �s a seg�t�k teljes csendben vonulnak be a templomba, s az �res olt�rszekr�ny (tabern�kulum) el�tt leborulnak. Ezt k�veti az Igeliturgia: Isten szenved� szolg�j�r�l sz�l az olvasm�ny, a szentlecke, �s J�nos evang�lium�b�l olvass�k fel a passi�t. Ezut�n j�n az �vente egyszeri tisztelg�s a kereszt el�tt, a Kereszth�dolat. Az igeliturgia teljes csendben �ldoztat�ssal �r v�get. Nincs �ld�s, nincs elbocs�t�s.

Ezen a napon napk�zben semmilyen szertart�s nincs, a nagyszombati liturgia kifejez�s t�ves. A katolikus id�sz�m�t�sban (�si zsid� alapokra hagyom�nyozva) szombat este a s�t�ted�s ut�n m�r vas�rnap van, ez�rt a szombat esti mis�t vas�rnap vigili�j�nak nevezik.

H�sv�t vigili�ja az �v legszebb, de legbonyolultabb szertart�sa. A pap az �t r�szb�l �ll� szertart�st feh�r �lt�z�kben v�gzi.
F�nyliturgia
Ekkor t�rt�nik a t�z meg�ld�sa, majd arr�l a h�sv�ti gyertya meggy�jt�sa. A h�sv�ti gyertya (minden r�sztvev�n�l van) jelk�pezi a felt�madt J�zust. A templomba val� bevonul�s ut�n �nekli a pap a h�sv�ti �r�m�neket.
Igeliturgia
Az Igeliturgi�ban kilenc olvasm�ny tal�lhat�. H�t az �sz�vets�gb�l, egy szentlecke, �s az evang�lium, ebb�l legal�bb h�rom �sz�vets�git �s az evang�liumot fel kell olvasni. A Szentlecke el�tt megsz�lal az orgona, harangok �s a cseng�k is, amik nagycs�t�rt�k �ta hallgatnak. A Szentlecke ut�n felhangzik az alleluja (az �rvendez�s �neke), ami eg�sz nagyb�jtben nem szerepelt a liturgi�ban. A pr�dik�ci� ut�n a kereszts�gi �g�k meg�j�t�sa k�vetkezik

Kereszts�gi liturgia
Ha vannak keresztelend�k, akkor itt t�rt�nik meg a keresztel�s. Ez is �si hagyom�ny, mivel r�gen mindig h�sv�t vigili�j�n keresztelt�k meg a jel�lteket. Meg�ldj�k a keresztkutat �s a szenteltvizet.
Eukarisztia liturgi�ja
Innen a mise a hagyom�nyos rend szerint folytat�dik, de sokkal �nnep�lyesebben.
K�rmenet
Ez nem tartozik szervesen a vigili�hoz. Lehet k�rmenetet tartani a mise v�g�n, ezzel "hirdetni a vil�gnak", hogy felt�madt Krisztus.

H�sv�tvas�rnap:

D�lel�tt �nnepi szentmis�t tartanak. A h�sv�t �nnepe akkora �nnep az egyh�zban, hogy nem egy napon kereszt�l, hanem nyolc napon kereszt�l �nnepelik. Ut�na m�g t�bb h�ten �t h�sv�ti id� van.

H�t ennyi,rem�lem mostm�r tudj�tok mi is igaz�b�l h�sv�t.Ez�ton szeretn�k minden l�nynak el�re sok locsol�t,minden fi�nak sok locsol�s�rt kapott aj�nd�kot �s Nagyon boldog H�sv�tot k�v�nni!

D�vid